| Nyitólap | Alkalmak | Galéria | Videók | Igehirdetések | Hitvallás | Napi ige | Elérhetőség | Esperesi hivatal |
| Nyitólap | ||||||||
| Alkalmak | ||||||||
| Galéria | ||||||||
| Videók | ||||||||
| Igehirdetések | ||||||||
| Hitvallás | ||||||||
| Napi ige | ||||||||
| Elérhetőség | ||||||||
| Esperesi hivatal | ||||||||
„Mutasd meg, Uram, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást!” (Zsolt 85,8)
„Mert az üdvösség a zsidók közül támad.” (Jn 4,22)
Olvasmányok: Ez 37,24–28 és Zak 3,1–10
Az idő ritmusának figyelembevétele természetes lehetőséget ad a szabadság megéléséhez: hogy mi a szabadság, az különösen is szombatnapon tárul fel a vég nélküli mindennapoktól való felszabadulásban, a munka láncolatából való kiszakadásban. Szombaton megtapasztalhatóvá válik Isten ingyen kegyelme és az ünnepi idő öröme, a másokkal megosztott és ajándékba kapott idő (vö. 2Móz 16). Ez a szabadsággal való bánásmód lényegére mutat rá: az elfogadásra, a megőrzésre és a másokkal való megosztásra. Ebben az értelemben jutott rendkívüli jelentőséghez az úgynevezett jóbel (jubileumi) év (az ötvenedik év) az Ószövetségben, mert ekkor minden ember felszabadult abban az értelemben, hogy visszakapta a földjét, és el kellett engedni a rabszolgákat, hiszen Istené a föld, és minden ember szabadságra született.
A szabadság így szociális, ökológiai és egzisztenciális jelentőséggel bírt, hiszen a jubileumi év megakadályozta, hogy valaki honfitársa rovására váljon gazdaggá, és az fejeződött ki benne, hogy az ember egyedül Isten szolgája.
*
Urunk, hálát adunk neked, hogy felszabadítottál bennünket mások szolgálatára. Add, hogy közben magunkról és családtagjainkról se feledkezzünk meg. Ámen.
A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.