| Nyitólap | Alkalmak | Galéria | Videók | Igehirdetések | Hitvallás | Napi ige | Elérhetőség | Esperesi hivatal |
| Nyitólap | ||||||||
| Alkalmak | ||||||||
| Galéria | ||||||||
| Videók | ||||||||
| Igehirdetések | ||||||||
| Hitvallás | ||||||||
| Napi ige | ||||||||
| Elérhetőség | ||||||||
| Esperesi hivatal | ||||||||
„Az Úr megváltottai, akiket […] összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatról, északról és délről […], adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért. ” (Zsolt 107,2a.3.8)
„Reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közel kerültetek Krisztus vére által. ” (Ef 2,12–13)
Olvasmányok: ApCsel 15,22–31 és 5Móz 5,1–22
Az ökumenikus imahét közepén járunk. Életem egyik legmeghatározóbb ökumenikus élménye volt, amikor egy felekezetközi konferencián a németországi Hildesheim ezeréves Szent Mihály-templomának udvarán gyűltünk össze a négy égtáj szerint csoportokba tömörülve Európa különböző részeiről érkező, különböző tradíciókat követő keresztények. Külön csoportosultak a déliek, az északiak, a nyugatiak és a keletiek, de a harangszó hívására mind elindultunk egy Jézust dicsérő éneket énekelve egymás felé. A rövid szimbolikus út célja nem volt más, mint a terített asztal, ahol már vegyesen ültünk le egymás mellé, és részt vettünk egy örömvacsorába torkolló, csodálatos úrvacsorás istentiszteleten.
A 2026-os ökumenikus imahét igéje: „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is…” (Ef 4,4) Hisszük-e, hogy a közös reménységünk túlmutat minden különbözőségen és kétségen? Hisszük-e, hogy amibe belekóstolunk egymás templomait látogatva, imádságban, irgalomban kapcsolódva, asztalközösségben, az egykor Isten országában beteljesedik? Ez az egy reménység összeköt és egységet teremt, mert a közelséget és közösséget nem emberek teremtik, hanem annak a Jézus Krisztusnak a teste és vére, aki nem a távolság, hanem a közelség Istene.
*
Úr Jézus Krisztusunk, amikor elfordulunk tőled, gyakran észre sem vesszük, milyen reménytelen és istentelen a világunk. Ne hagyj minket ebben a kétséges állapotunkban! Ragyogtasd ránk arcodat, hogy világosságodban felismerjük, a te Lelked által, egy reménységgel a te tested tagjai vagyunk. Vezess minket a benned való egységre! Ámen.
A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.