Napi ige

Lelki útravaló a mai napra

Kint csillagok szikráztak a holdtalan éjben, Guido testvér pedig az utolsó tollvonásokkal be is fejezte a Micrologust az arezzói kolostorban. Kimerültségében azonnal álomba merült íróasztalára borulva. Csak a matutinumot jelző harangkondítás ébresztette föl. A kápolnába igyekezve, a hajnali félhomályban észre sem vette, hogy a cellája egészen átrendeződött. Kint már megcsapta a bakonyi erdők szokatlanul hűvös illata, de félálomban még a főúton elhaladó autók zaja sem jutott el a tudatáig. A kápolnába lépve meghajolt, majd letelepedett a szerzetestestvérek mellé, azonnal bekapcsolódott a jól ismert gregorián énekbe. Az egyik testvér egy kis könyvet nyomott a kezébe. Ő kinyitotta, és elámult. A nyomtatott szöveg értelmezhetetlen volt számára, de felismerte az ötvonalas kottát, amelyről emlékei szerint éppen tegnap írt először. Amikor az ének többszólamúvá bomlott körülötte, akkor jött rá, hogy mindaz, amit az elmúlt hetekben lejegyzett, íme, mára valósággá vált. Óvatosan emelte fel a fejét, körbenézett, az ismerős bencés szerzetesi ruhák ismeretlen testvéreket takartak, a magyar nyelvből pedig egyetlen szót sem értett.

Guido testvér könnyen megtalálta a helyét az idegen kolostorban. Bár ezer évet ugrott az időben, és felfoghatatlan technikai fejlődés vette körül, hamar felismerte, hogy az emberi szívek, lelkek ugyanúgy szomjazzák a könyörgés és dicséret szent dallamait. Ha arra jársz, te is térdelj oda a testvérek közé, tárd ki a füled és a szíved, és hagyd, hogy átjárjon Guido testvér évezredes éneke Isten átölelő szeretetéről.

*

A mindenütt jelen lévő Isten időtlen közelsége, az önmagát érted adó Krisztus egyetemes kegyelme és a Szentlélek lelkedben zengő szent éneke töltse be kitárt szíved a csendességed perceiben!
Ámen.