Napi ige

Lelki útravaló a mai napra

Nem gondolom, hogy békés világban élnénk. De azt sem gondolom, hogy a béke külső fogalom. Nem attól lesz béke, hogy működik a gazdaság, vagy hogy éppen nincs kényszersorozás. Ezek a fizikai világ nyugalmi állapotai, nem pedig a béke, amely egész, Isten akaratában megpihenő állapot. Isten tenyerén van a béke. A tárgyalóasztalokon az átmeneti, mulandó nyugalom.

Isten keresztjében van a béke. Amelyben megbékíti magával a tőle elforduló, személyeskedő, bűnök közt élő világot. A keresztet te és én sem láttuk már fizikai valójában. Azért nem kétezer éves történet, mert a Lélek újra és újra igazzá teszi számunkra, személyes valósággá. Ez a kereszt teremt békét bennünk, mikor dúlnak a konfliktusok. Ez a kereszt a békénk, mikor megaláznak, belénk taposnak. Ez a kereszt a megváltással kezdi újrafogalmazni személyiségünk határait, teherbírásunkat, és istenismerettel elkezdi edzeni önismeretünket.

Isten fiai békét teremtenek? Szerintem ne értsük félre Jézus mondatát. A béke maga Krisztus. Az első lépés ő. Aztán, ha használni akar, akkor lehetek én béke-„teremtő.” Nem magamból fogom ezt a békét teremteni. Valójában képviselni fogom. Képviselni az ő keresztjét. Abban van gyógyulás és kegyelem.

*

Urunk, a nyugtalanságból vágyódunk a békére, amelyet te kínálsz. A békére, amely nem átmeneti fegyverszünet, hanem a szeretet, a kegyelem és az irgalom uralma az emberi élet felett. Békétlenségeink hangját csitítsd el azzal az erélyes, de áldozatkész hanggal, mellyel rászóltál a szelekre. A békétlenség ingoványán lépve hadd nézzünk rád, hogy békéddel a szívünkben járjunk a hullámokon. S ne engedd félrefordítani a fejünket, mert akkor süllyedünk. Ámen.