Napi ige

Lelki útravaló a mai napra

Egy interaktív előadáson volt egy régi típusú, serpenyős mérleg. Voltak rajta súlyok, ki lehetett próbálni. Egyszer csak azt vettem észre, hogy sehogy se jó. Hiába van ugyanannyi mindkét oldalon, mégsem egyenlő. Amikor minden súlyt levettem, akkor láttam, hogy eleve húz az egyik oldalra.

Személyválogatónak lenni azt is jelenti: megkülönböztetni az egyik embert a másiktól. Kivételezni. Valakit értékesebbnek vagy értéktelenebbnek tartani, mint mást. Anyagi helyzet, származás, kor, nem, a hozzánk való viszonya vagy más szempontok alapján. Ezzel együtt pedig bizonyos személyekkel kapcsolatban súlyosabbnak ítélni azt, amit másvalakinél könnyűszerrel „elfeledünk”. Jézus szavai világítanak erre rá a legpontosabban: „Szeressétek ellenségeiteket…” (Mt 5,44b) Talán mindegy, hogy barát vagy ellenség? Aligha. Mert mi valóban kimérjük a szeretetünket, és annyit adunk, amennyi „szerintünk jár”. A belső mérlegelés bennünk is elromlott.

Jézus így jött el közénk, értünk. Úgy, mint aki jogosan ítélne el súlyos vétkeink miatt, mégis megmentésünkre jött. Ugyanúgy megszólította a vallási elitet, mint a kitaszítottakat. És ebben is egyek vagyunk: mindannyiunknak őrá van szüksége. Bárcsak így látnánk egymást: Jézusra éhesen! Bárcsak fájna a másik ember távolsága Jézustól! Bárcsak azzal a szeretettel szeretnénk egymást, ahogy Jézus bennünket!

*

Úr Jézus! Te látod, hányszor hamisak ítéleteink. Bocsáss meg, hogy nem szeretjük egymást úgy, ahogyan te minket. Pedig te mindannyiunkért szenvedtél. Add, hogy ne elrejtsük, hanem hirdessük mentő szeretetedet. Ámen.