Napi ige

Lelki útravaló a mai napra

Újra és újra elcsodálkozom, milyen találékony és bölcs az anyanyelvünk. A jövevény szavunk nemes egyszerűséggel a jön igéből ered. Az ismeretlen, az idegen másik felénk tart, közel lép hozzánk. Jön. Egyszer csak betoppan, hogy emlékeztessen: minden ember jövevényként születik a földre, és az idegen másik be- és elfogadó szeretetére szorul. A jövevény miattam és értem érkezik a közelembe. Áldásként jön. Áldásért jön.

Egész életünkön át hordozzuk árvaságunkat, létbe vetettségünk megrendítő tapasztalatát. Csakis a másik töltheti be a hiányt, a magányt. Ezért figyelmeztet így Zakariás próféta igehirdetésének előző mondatában: „…szeretettel és irgalmasan bánjatok egymással!” (Zak 7,9c) Az Ószövetség népét a közös jó etikája, a Tóra tanítja erre. Mert külön-külön mindenkinek csak akkor lehet jó, ha együtt, közösen jó.

Húsvét ünnepét évről évre nagyon várom. Különösen azt szeretem, ahogyan újra megérint az élet tágassága. Isten életében, ebben a szeretettel és irgalommal átjárt mindenségben mindenkinek van helye. Neked is, nekem is. Ez az örökségül kapott Ország a rászorulóké: az árvák és a jövevények, az özvegyek és az Isten szegényeinek otthona. A miénk. Az áldásunkként érkezett jövevény: az értünk élő Jézus Krisztus által.

*

Isten jöjjön el hozzád a mai napon is: feléd nyújtott kezekben, gyermekek pajkos mosolyában, ismeretlenek köszönésében, segítséget kérők bizalmában, a szívednek kedvesek gondoskodásában!
Isten lépjen közel hozzád a feléd áradó szeretetben, irgalomban!
És ő vezessen oda téged ma is azokhoz, akik szeretetre és irgalomra várnak!
Tegye tágassá szívedet a befogadásra!
Ámen.